Egy fizetésből megélni nagyon nehéz. Ráadásul ott van az ember feje felett, hogy ha bármi történik mi lesz..? Valamerre mozdulni kell.
Távkapcsolatom elvileg működik, gyakorlatilag nem.
Kint vannak a fotóim a falán. És akkor ennyi. Majd találkozunk áprilisban is. Szóval nem mondani kell, hogy szeret, hanem érezni. Köszi. Ő ott érzi, hogy szeret. De jó nekem.
Erre én: Beregisztráltam egy társkereső oldalra. Miért is? Nem tudom. Talán mert nem kapom meg azt ami tovább visz? Még 26nap. Akkor találkozunk. Addig bepasizhatok. De képtelen vagyok. Szeretem Őt. Csak nem tesz boldoggá. Elfogytak a szerelmes sms-ek. Spórol. Rajtam. Tudja hogy vagyok, miért költse a pénzt sms-re? Erre én felhívtam vagy 5x mióta márciusban visszajöttem. Szóval nekem többe került, mert elbizonytalanított. Utolsó telefonszámlám 19ezer forint. Az áprilisi repjegyem 13000,- oda vissza. Akkor most hivogassam vagy utazzak? Vettem házi páleszt. Tompítja a hiányérzetet. Nem tudom. Ő nekem nagyon fontos. Elvileg én is neki.....vagy mégse? Ha elveszítem, egy világ dől össze bennem. Lehet, hogy összejövök valakivel, de az nem a másik felem lesz, csak elfogadom. Nem jó sehogy sem.
2009 december 28-án felhívott egy srác. Poénból adtam csak meg neki a telefonszámom. Egy internetes oldalon láttuk egymást. Nem gondoltam, hogy felhív, vagy ha fel is hív gondoltam majd váltunk pár szót és annyi. Ugyanis adatlapja szerint 5 évvel fiatalabb mint én, és külföldön él.
Szóval felhívott. És elkezdődött a tündérmese. Annyi idős,mint én. Nem gazdag.De csak az első nap legalább 3szor vagy 4szer töltötte fel a telefonkártyáját, mert csak beszéltünk beszéltünk beszéltünk. 4 óra hosszáig. Utánna másnap is. És harmadnap is. És így ment ez nagyon sokáig. Ahányszor mondtam neki, hogy ne költse a pénzét telefonra mindig letorkolt, hogy majd ő tudja mire költi. Egyszerűen Ő a másik felem. És én az Ő másik fele. Olyan mint én, és ami nincs meg bennem az meg van benne. És ez fordítva. Egyformák vagyunk és kiegészítjük egymást.
Hány emberrel fordul ez elő?
Szóval a távolság. Már első beszélgetés alkalmával megkért, hogy menjek ki hozzá. Olaszországba, találkozni csak. Mondtam, hogy nem rég voltam kint és elvették a kedvem Olaszországtól, és különben sincs pénzem. Akkor ő fizeti a repjegyem. Nála szállnék meg, vagyis nekem ez anyagilag semmibe sem kerül. És mit kell ezen gondolkodni? Elvileg semmit. De miért mennék bele egy ilyen dologba. Kell ez nekem? Kint él, én itt. Távkapcsolat? Az nem kapcsolat. Az semmi. Mindig ezt mondtam, ugye? És tessék megdob az élet egy ilyen dologgal. SZembesülök saját határozott kijelentéseim megdönthetőségével. Mert hiába él olyan messze! Nem sétálhatok el mellette csak úgy amikor érzem azt a kimondhatatlan energiát, érzem hogy Ő nem csak egy pasi. Már első alkalommal azt éreztem,hogy együtt nagyon erősek lennénk. Soha senkinél nem éreztem ezt! Nem is sejtettem,hogy ilyet lehet érezni. SOha sehol nem hallottam ilyet. Azt, hogy Ő én vagyok! Tudtam,hogy mennem kell, habár hülyeségnek gondoltam, nem voltam lelkileg abban az állapotban, hogy én pasitól akarjak valamit. Addigra nagyon belefásultam a párkeresésbe. Utáltam, hogy rengetegen akartak engem és senkiben nem láttam semmit. Senkiben nem láttam, hogy valóban én kellek neki. összeállhattam volna valakivel, de mindig azt éreztem, hogy nem engem látnak, csak a kirakatot. Látnak egy jó vételt, és habár nem is illek hozzájuk nem akarják kihagyni. Nem tudtam megerőszakolni magam, hogy olyannal legyek aki jó vétel, de nem igazán van rá szükségem. És elegem volt, hogy milyen béna vagyok hogy nem jó senki, hogy mi lesz velem, ha soha senki nem jó?
És ebbe a lelkiállapotba csöppent bele ez a srác. Amikor nem akartam pasit, mert elegem volt a dicsérő szavakból, elegem volt abból, hogy akarnak. Hogy annyian akarnak, de nem is engem csak egy szép, kedves, okos nőt. És igazából szántam őket. Minden pasit, azért hogy ennyitől be tudnak zsongani. Hogy a kisujjamat se kellett mozdítanom, csak mosolyogva a szemükbe néznem. És egy idő után már nem akartam mosolyogni senkire, mert pasihegyekben botladoztam. Szóval ez az olaszországi srác is csak nyűg volt már. Be voltam sokalva. Rosszkor jött. De össze kellett magam szednem. Mert éreztem, hogy Ő tényleg engem akar. Nem csak egy jó vételt lát bennem. Na és persze ott volt az a vizsga, amit meg kellett csinálnom, hogy megmaradjon a munkám és nagyon fusztrált! Arra akartam koncentrálni. Akkor, hogy mehetnék én olaszországba? Nekem tanulnom kell, nem utazgatni? Egyébként meg ha tényleg Ő az akivel együt kell élnem, akkor mi a fenének rakjam le azt a nyűves vizsgát?! Akkor úgyse maradok a munkahelyemen! Szóval mondtam a srácnak, hogy a vizsga után megyek, vagyis január 28 után. Nagyon hosszú 1 hónap volt. Végig azt kérdezgettem, hogy miért is kell nekem lerakni a vizsgát...? Mert akkor már tudtuk, hogy összetartozunk. Napról napra biztosabbak voltunk benne. Szexről nem volt szó sosem. Nem olyanféle vonzódás volt. Még nem találkoztunk, de már megkért, hogy szüljek neki egy kislányt, megkérte a kezem.. Eltervezte az életünk. Hihetetlen, és más számára bizarr lehet, de nekem nem volt meglepő. És tett még valamit, ami csak aláhúzta, hogy mennyire nagyszerű ember. Érezte, hogy nekem probléma, hogy a fiam itthagyom megint pár napra egy pasi miatt. És azt mondta, hogy emiatt ne fájjon a fejem, vigyem őt is. MIndkettőnket meghív,mert úgyis meg kell ismernie a fiam elöbb-utóbb. És akkor túl leszünk ezen is. És majd legközelebb nem viszem, és akkor már nyugodtabb leszek én is meg a fiam is. Mit lehetett erre mondani? Nem jutottam szóhoz, pedig éreztem,hogy képes rá, hogy ilyen ajánlatot tegyen. És mégis! Hogy tud valaki ennyire jó lenni, ennyire önzetlen?
És kimentünk. És nem csalódtam. Bár tudtam,hogy nem csalódhatok. Nagyon szeretem. Nehéz hónapok állnak elöttünk. Együtt akarunk élni. Ő nem akar még hazajönni. A fiamnak be kell fejezni ezt az évet itt. Aztán tudunk elindulni bármerre. Szóval Ő ott, én itt. Irdatlan mennyiségű sms váltás. Jól jár velünk a Vodafone. 16ezer forint a telszámlám megint. Pár nap múlva utazok hozzá egy 7végére. Nem könnyű megélni a távolságot, és a várakozást, de az értékes dolgokért meg kell küzdeni. Jó vele.
Osztályvezetőm nem érti miért vagyok még mindig pasi nélkül.
Én tudom: azért mert magas a mércém. De az is lehet, hogy rosszul csinálom. A legtöbb pasit interneten ismerem meg. Bárhova felrakom a fotóm (arckép) özönlenek a pasik. De azt nem értem, hogy ha ők a külsőmre kattantak rá, akkor miért gondolják, hogy nekem csak a belső fog számítani. Ha nem fog meg valaki külsőleg, akkor nem is foglalkozom vele. Bár most van egy srác, akiről már akkor tudtam, hogy szuper, amikor még nem is láttam az arcát. Csináltam egy kérdőívet. És a válaszai olyanok voltak, amilyeneknek kellettek lennie. Elvarázsolt. Nagyon birom. Csak vele is egy baj van. Nem szegedi.
A pasik olyanok mint a parkolóhelyek. Minden valamire való foglalt. A többi fogyatékosoknak van fenntartva, vagy qrva messze van.
Költözzek? Már sokadszorra merül fel bennem ez a kérdés. Költözzek? De bárhova költözök egyedül leszek. Itt a családom, a barátaim. Nem sok, de azért mégis. Bárhova megyek nem lesz senki, akit érdekel mi van velem.
Dagad a lábam.
Először életemben akkordagadt, amikor saját és ausztrál agyatlansága miatt sürgősségi fogazmzásgátlást kellett kérnem egy héten kétszer. Egy hétre rá úgy bedagadt a bokám, hogy először azt hittem eltört. Csak furcsa volt hogy nem fájt, meg mind a kettő ...?
Múlt hónapban is, amikor már tablettát szedtem. És most megint amikor a tabletta harmadik hetét kezdem. Edzést is lemondtam. Lehet, hogy csak én hozom összefüggésbe a hormontablettával, de most azonnal leállok vele.
Remélem nem a szivemmel van baj!!!!!! :(
MOst sört iszok az vízhajtó.....
jaj, félek.. de mégse mentem el a háziorvoshoz, mert mégvárok mielött rohangálok mindenféle rendelésre...
Műtétem elött volt EKG jut eszembe, az rendben volt!!!!
Lehet, hogy újra lefogyok. MOst kiakadtam. Kiderült, hogy az Ausztrál magyarországon van. Paff. Még most se feltételezem, hogy meg akart vezetni, de akkor is rossz. Mert ennyi erővel akár együtt is lehetnénk. De ennyire nem akart engem. Ez szar. Pont egy hónapja szakított velem, most esett le....ha nem szakít nem megyek ki Olaszba se.
Azt hiszem haragszom rá. Vagy magamra?
Még mindig nem tudunk edzésre járni, mert Noé beteg ... csak hízok.. már nagyon hiányzik. Az minden nap kikapcsolt. Most úgy le van állva minden. Nem jó ez így.
Újra regiztem. Tiszta hülye vagyok. De ott legalább van élet. Bár olyan mű az egész... Néha egy-egy tag...meg luv...ennyi. Komolytalan.
Lehet, hogy ez az őszi depresszió...?
Barátnőm csak holnap este érkezik haza. Addig nem megyek edzésre se. Tök uncsi...minden
Csak eszek-eszek...
Már 57,5 vagyok. Most is pizzát zabálok... hehe. Kéne bontani egy bort. Van itthon vörös. ;) Mégiscsak úgy az igazi a pizza..nem? :)
Még mindig ürességet érzek. Ma délután beugrott az ausztrál arca. Elég sokáig. Jó volt. Aranyos volt az emlékeimben.
Lenne most egy pasi. Jól néz ki. De most még ő sem megy. Ráadásul az exem haverja. Nem tudom, hogy tisztában van- e vele, hogy ki vagyok én. De nem érdekel. Csak az van bennem, hogy nem kéne elszalasztani. De ez így kevés. Lapítok, mint szar a fűben, ahogy az ausztrál mondta volt. Bennem ragadt ez a mondása :) Ja, ez is. Meg sok minden. A francba, hogy tudott ennyire belém égni minden vele kapcsolatban? Nem jó ez így. Nincs értelme. Aranyos mosolya volt. Az a baj.
Amikor az olasszal szexeltem, befogta, a számat a hülye :) mert félt, hogy meghallják a szomszédok. Gáz volt a pasi. Mármint a szex terén. Hú de gáz... Még ide se merem leírni. Pedig állította, hogy neki még a munkájánál is fontosabb a szex. Pedig fogalma sincs róla mi az. És akkor még hol van a szeretkezés, mint olyan...? :)
Érzem mi a baj. Miért nem akarok bezöldülni gmailben... Azért mert úgyse tudná pótolni senki. Mindig azt érezném, hogy vele csetelnék inkább. Nem mással. Az msn az más. Ott el tudtam terelni a figyelmem. Azért tört rám most minden, mert eddig tereltem. És most kihúztam az utolsó pasit is a listáról. Nincs tovább mivel elterelni a figyelmem. A taggedről is töröltem magam minden formában. Illetve még van egy semmi kiskapum, de az élettelen.
Nem érdekelnek a pasik. Jó ez így???
Nos.
Júniusban az életem fenekestül felfordult. A pasim lelépett. Csak úgy, jó dolgában. Én meg összeomlottam. Na nem azért, mert annyira jó volt vele, hanem azért, mert elfogadtam a szürke hétköznapokat. Elfogadtam, ami jut, tervezgettem a szürke kis életem, és bumm! Nem volt elég. Elvesztettem az ÉLETEM.
Napokig nem aludtam. Nem találtam helyem. A munkám, amit addig nagy igyekezettel és lelkesedéssel végeztem, egyszeriben nem érdekelt. Semmilyen szinten.
A fürdőszoba átalakítás egy időleges figyelem elterelés volt, mert éreztem, hogy tennem kell valamit.
De még mindig vesztesnek éreztem magam. Hiába mondta mindenki, hogy jó csaj vagyok, szép és okos, és minden ujjamra kapok pasit, és ennek tudatában is voltam. Mégis, egyszerűen padlón voltam. Csak fogytam..fogytam. Először csak a felesleges 3-4 kilót, azután tovább.
Meg akartam ajándékozni magam. Egyik kolleganőm javasolta ezt. Persze sok minden más mellett. És aznap hazamentem. És gondolkoztam, hogy milyen tárgyi dologgal tudnám megajándékozni magam. 5 perc volt. CICIKKEL! :)
Neten rákerestem, hogy mennyibe kerül, hol van. Felírtam a telefonszámot. Másnap kértem időpontot. És akkor már tudtam, hogy meglesz. Nem gondolkozok rajta, nem "konzultációra" megyek, hanem kifizetem. Persze a pénz csak egy része volt meg. De erre van a hitelkeret. :)
Augusztus 18-án volt a műtét. De már elötte átváltoztam. Annyi energiát adott az elhatározásom maga, hogy újra elkezdtem élni. Pörögtem ezerrel. Nem gubóztam be. Állandóan mentem. Állandóan poénkodtam, nevettem, kacérkodtam mindenkivel. Életet leheltem mindenkibe. És nem aggódtam a pénzen. Ismerkedtem a neten nemzetközi oldalakon többnyire. És jött a szerelem. Mai napig nem értem miért ő, és miért nem tudom felejteni, vagyis tudom, azért mert megtaláltam benne azt aki voltam. A műtét utáni lábadozásom alatt végig kapcsolatban voltunk. Órákig cseteltünk. Tudott mindent. Az év felét Magyarországon tölti a másik felét Ausztráliába. Ő volt az "Ausztrál" a sok hódolóm közt. LÉnyeg a lényeg, háromszor találkoztunk csak. MIndháromszor csak 2-3 óra hosszára. MOndhatnám, hogy nem volt nagy kaland. De az életfelfogása annyira engem tükrözött, és annyi energiát adott, hogy úgy éreztem kell nekem. Soha senkivel nem volt ennyire természetes a szex mint vele. Pedig 2 alkalom csak... De mindennek van értelme. Ennek a kapcsolatnak nem az volt, hogy ő legyen a párom. Csak kihozta belőlem azt, hogy tegyem, amit szeretnék, és nem hagyjam hogy bárki is megállítson.
MIndig volt valami pasi a képben, flört szintjén, de az Ausztrál, akkor is ott volt, pedig éreztem, hogy ez nem kapcsolat. Éreztem, hogy kellek neki, de azt is hogy tart. Félti a kis lelkét. És minél jobban próbáltam ott lenni neki, annál jobban megrémült. Nagynehezen végül szakított velem. Tudtam, hogy hazudik, de nem erőltettem.Én tényleg mindent megtettem.
Megismerkedtem egy olasz pasival. Olaszország a mindenem. A pasi meghívott. Ha nemet mondok, akkor mindig bántam volna, így csak a pénzem bánta. Nem érdekelt semmi. Mentem. Még azt is tervbe vettem, hogy lefekszem vele. Úgy gondoltam, az Ausztrál csak azért hiányzik mert senkivel nem feküdtem le hónapok óta csak vele. Hát lefeküdtem az olasszal is. Hát az ausztrált ez sem törölte ki. Pedig tényleg azon voltam. Olaszországig mentem!!!!!! És ahogy jöttem el olaszból, hatalmas ürességet éreztem. Azt hittem csak a fáradtság miatt. De azóta már 2x aludtam, és még mindig ugyanazt az ürességt érzem. Nem érdekelnek a pasik. MIndegyiket kilőttem. EGyszerűen paff vagyok.
No, hát elérkezettnek láttam az időt válságok ide, vagy oda, hogy megszépítsem a fürdőszobám. A képlet: Fehér csempés, panel fürdőszoba, öntött vas kitisztíttathatlan káddal. Egy csöpőgő csap, aminek az utolsó napokban már tényleg alul, fölül, orrán-száján jött a víz.
Amikor beköltöztem úgy 3 és fél éve, bölcs nővérkém azt mondta fél milla lesz. Ezért bízva tapasztalatában gyűjtögettem a pénzecskémet, hogy majdan egyszer, ha túl lesz a ház a panel rekonstrukción, és tudom mennyim marad belevágok. Csakhogy más, magát bölcsnek gondoló kollégák nagyságrendekkel kisebb összeget mondtak egy ilyen felújításra. Osztályvezető szerint: 150000,-; kolléganőm szerint 250000,- Hát gondoltam, ha "csak" ennyi akkor bőven tervezhetek.
Ezért aztán el kezdtem álmaim fürdőszobáját tervezni.
- külön csap a kádhoz, mosdóhoz
- kád
- zuhanypanel
- kádparaván
- csempe
- bútor világítással
Csak ennyi? Hát az anyagiak 200000,- bőkezűen. (itt az osztályvez. meglátása már hibádzott) Akkor nézzük mennyi a munkadíj. Barátnőm férje burkoló, ezért felhívtam, hogy szerinte mit taksál egy ilyen, és egyébiránt a kivitelezés egy kézben megoldható-e. Azt mondta a kőmüves munka 40ezer, a vizes olyan 45000,- plusz anyag. De inkább én egyeztessek a vizes kollégával. Na ez már nem tetszett, mert én egy emberrel akarok csak tárgyalni, aki összefogja a dolgokat, mert ha külön kell egyeztetni az bolondokháza lesz, ami persze egyébként is lesz, de a ragozást elkerülni még jobb. Na, gondoltam akkor a wc csempézéssel együtt meg anyagga ez lesz 150000,- - Ó hát még akkor is 350000,- ami több mint amit nekem mondtak, de még mindig kifizethető.
Menetközben kiderült, hogy a kád alatti fűtőcsövet nem lehet otthagyni. Azt ki szokták vagy iktatni, vagy törölközőszárítónak. Hát ez egyik sem tetszett. Fűtés azért csak kell. A törölközőszárítós fűtőtest meg panelban röhej. Nem sokat fűt. Foglalja a helyet, törölközőszárításra nem igazán jó. AKkor minek is? Mert valami kell? Mert dizájn? Nagyon nem komáltam ezt a megoldást.
Ekkor lelépett akit életem társának hittem, és itt hagyott a terveimmel együtt. Igazából sosem érdekelték a terveim, mondván ő csak itt él, de a lakás az enyém, minek mozdítsa akár a kisujját is... Tehát tervezés szempontjából egyébként is csak magamra számíthattam, annyiból lett nehezebb, hogy a fürdőszoba szalonok a város szélén lévén -autó nélkül sokkal több időbe és fáradtságba kerültek. De már csak ezért nem adom fel, nem igaz? Anyagilag egy fizetésből egy gyerekkel nehéz lesz fenntartani a lakást, de ha most nem vágok bele ki tudja meddig halogathatom. Még ezelött interneten megrendeltem a kádparavánt, és a zuhanyrendszert. A zuhanyrendszer :www.csap.hu nagyon korrekt, gyors, szívesen ajánlom. Hát a kádparaván amit szintén neten azonnali fizetéssel és 3-5 napos szállítással rendeltem a mai napig nem érkezett meg. 40000,- Ft. 3 hete várom. www.geminiduo.hu : még mindig nem tájékoztattak, hogy mikor lesz meg. Többször telefonáltam, de a "nem rajtuk múlik" válaszon kívül nem tudok semmit. A honlapjukon ugyanúgy bárki "azonnal" vásárolhat.
Közben találtam egy újsághirdetést, amelyben teljeskörű ügyintézéssel vállalnak fürdőszoba felújítást. Eljött, tényleg láttam, hogy tapaszalt, hozzáértő. A fürdőszoba fűtésre is mondott egy harmadik lehetőséget, amitől odáig voltam, meg vissza. Fűtés cső marad, csak másik oldalra kerül. Hát ez szuper. Nekem ugyan tök mindegy hol van csak legyen, meg ne csúfoskodjon ebben a kicsi fürdőszobában még egy fűtőtest is a falon. Pláne, hogy még plusz kiadás.
Megbeszéltük, mikor jó NEKEM, és azt mondta, akkor úgy oldja meg, hogy NEKEM jó legyen. Pár napra rá hozta az árajánlatot. Hát, az egy kicsit szíven ütött, de ha ennyi, hát ennyi. És a plafon festés még nincs benne... 230000,- +- 15%. Ez anyaggal, beszerzéssel, hulladék elszállítással, távhő ügyintézéssel. Húha. Akkor valamin spórolni kell. Kádon, csapokon, nem szabad. Marad a csempe, meg a bútor. De azt is csak szakáruházban szabad a szakember szerint. És én hiszek neki. Szóval a csempe nem az álmaim netovábbja lesz, de legalább szép lesz, és új lesz. A bútort meg csak a mosdó alá, és majd később, ha lesz újra keretterv akkor csináltatok egy polcot a falra.
Most ott tartok, hogy betonig ki van takarítva a fürdőszoba, és várom a villanyszerelőt, aki kicseréli a fali vezetéket, mert hogy azt muszáj. Vettem egy világítást az ergo fürdőszoba tükrösszekrény fölé a Praktikerben. Az eladónak elmondtam, hogy mire kell. Kiválaszottam, megvettem. Itthon látom, a használasti utasítást olvasva, hogy víztől 3méterre helyezhető. Hát az elég nehéz lesz, ugyanis az egész fürdőszoba 1,6m. Még a 30 centi talán megoldható. Hát komolyan mondom...! De még ha nem kérdeztem volna meg, hogy melyik való fürdőszobába.
Tegnap lavórban fürödtünk.
34 éves vagyok és úgy érzem, hogy a nem nyert sorsjegyet húztam.
Amíg az ember "fiatal" átvészeli a rosszat, mert úgy érzi, hogy ezek csak előzmények a happy end-hez. Hát az én happy end-em nem jött el. Egy gyermekem van. Nem így terveztem. Ez nagyon fáj. Ha meggondolatlan vagyok, akkor 4 évvel ezelött szültem volna egy olyan embernek, akinek nincsennek céljai, akit nem érdekel hogyan élünk. Úgy gondoltam, és gondolom, hogy csak úgy szülök még egy gyereket, ha van anyagi háttér. Jelen pillanatban úgy látom, hogy nem fog menni. Ez az ember sosem akar igazán hozzám tartozni. Az pedig hogy most azonnal találjak valakit, aki teljes mértékben elnyeri a bizalmam, és akar engem és a családom... hát sajnos elég kilátástalan. Nem azért mert pesszimista vagyok, hanem inkább realista.
Rossz sorsjegyet húztam. Nincs replay.
A telefonos ügyfélszolgálatuk nagyon rendben van, az eddig 100 telefonomból egyetlen egyszer beszéltem olyannal, aki lekezelően beszélt. Remélem kirugják hamar.
Na, de hogy a bankfiókban nem tudsz semmit elintézni az fix. Ezt úgy értem, hogy valamit mindig elcsesznek, ezért vissza kell menned, vagy valamiért mindig verned kell az asztalt, hogy már pedig a saját üzletszabályzatuk szerint az igenis úgy van, és vegyék már ugyan elő és nézzenek bele ha neked nem hisznek.
1. AMEX: Pár éve kaptam egy plasztik kártyát, csak úgy, ajándékba. AMit CSAK aktiválnom kellett, úgy hogy bemegyek személyesen a bankfiókba. Hát én bementem, ha az emberhez hozzávágnak 300 000,-Ft, akkor már csak bemegy. Nagyon kedvesen "aktiválták" , nagyon kedvesen tájékoztattak, hogy sajnos se kártyaszerződést, se hitelszámlaszerződést nem tudnak most nyomtatni, mert nincs formanyomtatványuk. De a kártya aktiválva van és használhatom. Fel is írta a hölgy a hitelszámla-számomat. Arra már nem emléxem , hogyan akartam használni, de nem lehetett. Gondoltam se baj felhívom a VIP AMEX vonalat, és majd helyreigazítják a bibit. Fel is hívtam, és bediktáltam az adataim, mindenféle kutyafülét, és a hitelszámlaszámom- amiről akkor derült ki, hogy nem 24, hanem 25 számjegyet írt fel a HÜLYE LIBA. Na akkor most sakkozzuk ki melyik a felesleges szám. És teljesen feleslegesen mentem be, mert szerződésem nem lett, kártyám aktiválva nem lett.
2. Bankkártya Tudtam, hogy január 31. nappal le fogjárni a kártyám. Mivel nem kaptam meg január 31-én sem. Bementem az OTP helyi fiókjába. Ahol lepattintottak, hogy várjak még. Nem igazán értettem, hogyha kiküldték és meg kellett volna kapnom, akkor mire várjak. Ezért 1 nap után fel hívtam az ügyfélszolgálatot, hogy előadjam a problémám. Ott azt a tájékoztatást kaptam, hogy a helyi ügyfélszolgálaton többet tudnak nekem segíteni. Ezért felhívtam azt. Ott értetlenkedtek, és javasolták, hogy menjek be a helyi fiókba, és igényeljek másikat. Mondtam, hogy az már meg volt és elküldtek. De ne aggódjak, mert nyugodtan igényelhetek, mert nyilvánvaló, hogy nem kaptam meg határidőig. Nagyon kedvesek voltak, de nem akarták megérteni, hogy én ezt már eljátszottam, és nem tudok tovább lépni, végül, pár perc tanakodáss után azt javasolták, hogyha nem akarják elintézni, akkor hívjam az osztályvezetőt. Hát jó, gondoltam, baromira ráérek berohangálni. Bementem: Újra el akart küldeni, sőt most már ketten hajtogatták, hogy nem igényelhetek február 20-ig. Ja és tegyük hozzá, az igénylés után 2 hét minimum amíg megkapom. Mondom ez így nem stimmel ám. Közben hallom ám, hogy másokat is pattintanak le ezel a szöveggel. Erre fel is hívtam a figyelmüket: "Miért küldenek el mindenkit, amikor új kártyát kellene igényelni, ha 20-ig nem érkezik meg az új?!?!" Csak következő hónapban lehet igényelni. "Akkor az ügyfélszolgálaton miért mondanak mást? Azt ők nem tudják, de ők így szokták, mert a tanfolyamon így tanulták. Na mondom "elég nagy baj az, hogy még dicsekszenek is vele. Akkor legyen szives hívja ide az osztályvezetőt. " Olyan itt nincs." " Hogy hogy nincs? Akkor hívja ide a vezetőt " "Nálunk nincsenek vezetők" Na ekkor már már kurva mérges voltam, hogy ilyen hülye picsákat miért ültetnek ide, debaromi higgadtan ragaszkodtam ahhoz az információhoz, és jogilag logikus tényhez, hogy márpedig én igényelhetek. Na akkor a hülye picsa odahozta nagy pofával az üzletszabályzatot. És megmutatta, hogy mi van bele írva: "Ha az ügyfél tárgyhó 20. napjáig nem kapja meg az új kártyát, akkor díjmentesen igényelhet" De még akkor is azt hitte, hogy neki van igaza. Én: "Hát ez az! tárgy hó 20. napja, nem a következő hónap 20. napja!!!" És akkor nézett bután, de nem adta ám fel könnyen még ekkor sem: "Jó akkor igényeljen, de ha fizetni kell az új kártyáért nem tudjuk visszacsinálni!" Mondom:" Nem kell fizetni" És nem is kellett.
3. Deviza csekkbeváltás Egy külföldi Magyarországon isműködő cég csekken küldte meg a járandóságom. OTP bank nyitvatartás 18 óráig. Én 3/4 4kor odaértem. 4re sorra is kerültem. Odaadom a csekket. Valószínűleg látott már ilyet, de megint le akar pattintani. A devizás kolléganőnk, csak 4-ig dolgozik jöjjön vissza máskor. Eszem ágában sincs. SZarok a devizás kolléganőre. De ő nem veheti át. Jó, akkor írjon nekem egy papirt arról, hogy miért nem veszi át. Nem érti. Ő nem veheti át, csak a devizás kolléganő. Mondom, én meg nem tudok korábban jönni, mert 1/4 4 ig dolgozom, ezért meg nem fogok szabadságot kivenni. Írjunk egy jegyzőkönyvet arról, hogy miért nem veszi át. Na már megint én vagyok a pattogós ügyfél. Odahívja, a csoportvezetőt (érdekes a múltkori csaj azt mondta nincs ilyen...) Csopvez megnézi. És érdekes módon utasítja, hogy vegye be a csekket azzal a feltétellel, hogy zárolják az összeget, kapok egy elismervényt. Hogy ez miért volt ilyen bonyolult, hogy szabadságot kellett volna kivennem rá?
3. Számlacsomag váltás Eddig régi tipusú számlám volt, tudam, hogy van sokféle típusú "új", csak nem szeretek bejárni a bankfiókba, mert olyan körülményes, és csak ott lehet váltani. Aztán az egyik kolléganőm váltott, és mondott olyanokat amiért megéri váltani. Bementem, a kislány nagyon kedvesen, mintha Mari néninek a tanyáról magyarázna elmondta, hogy a NET számlacsomagot javasolja nekem. Ahhoz kapni fogok egy virtuális kártyát, egy folyószámlához kapcsolódó számlával, hogy az interneten tudjak vásárolni. És beállította a keretet is. Na mondom nagyon kafa. SZerződés aláírva 3 példányban. ELtelt 2 hét. Épp készülök vásárolni, a neten, gondoltam ki kellene próbálni ezt a virtuális kártyát. Bemegyek a OTPdirektre, hogy megnézzem ott hogyan szerepel a kártya, meg a számla. Hát ott azt látom, hogy nem látok semmit. Felhívom az ügyfélszolgálatott, hogy akkor ez most hogy működik, mert nem látom a kártyát. Azt mondja, hogy hát azt látja, hogy van, csak ő se látja, hogy ez használható, mert valamit biztos nem jól állítottak be. Menjek be a bankfiókba. Hát ennek nagyon örülök már megint, mert a NET számlacsomagot elvileg azért találták ki, mert az emberek egy része nem ér rá bemenni a bankfiókba, hanem neten intéz mindent. Úgyhogy ez még elöttem áll.
Szóval nem felkészült emberek ülnek a bankfiókban. Ez tény. A fentiek csak egy rövid kivonat a tapasztalataimból.
Rájöttem valamire.
Az, hogy egy párkapcsolat mennyire hosszútávú nagy mértékben függ az egyének IQ szintjétől. Arra még nem jöttem rá, hogy mekkora különbség milyen mértékben tolerálható, illetve a kompenzáló tényezők milyen mértékben befolyásolhatját a kapcsolat kimenetelét.
Kompenzáló tényezők:
egyéni tolerancia
önbecsülés
szexuális harmónia
A közös gyerek, közös vagyon, közös barátok nem befolyásolják a kapcsolat tényleges alakulását.
Szóval nagyon okos vagyok már megint.
Személyemre vetítve. cca 40 IQ pont különbséghez a kompenzáló tényező: önbecsülés hiánya.
Na jó. ez nem általánosítható: Azonos IQ szintű egyének párkapcsolata is tönkre megy, de ha nagy a különbség, akkor a kompenzáló tényezőkre nagy szükség van.
Igen, hallottam épp most Kedves Gordon, hogy luxusadó csak 30millió felett, és a vagyontárgyak után is. Igazad van.
A Fidesz már megint csak szart kavar. Hangulatot kelt. Nem fogok többet rájuk szavazni, ha így folytatják. Semmi építő javaslatuk nincs, csak azt hajtogatják, hogy ők Magyarok Istenei, és majd Ők megváltanak szenvedésünktől.
Szóval, így tovább Kedves Gordon rakd rendbe amit mások elcsesztek. Tudjuk, hogy szakember vagy, bárhogy is rágalmaznak. Ha Te nem, akkor más még úgyse.
Furcsa zenekara van Magyarországnak egy pár hete. Egy Gordonkás, meg 10 millió nagyBőgős.
Én bízom egyébként Gordonban. De ez az ingatlanadó, elég meglepő értékhatártól van. Szerintem a 2 milliós ingatlan az nem is ingatlan. Szerintem legdurvább esetben is olyan 10 milliónál kellene megállapítani. Egy vidéki nagyvárosi 53m2 es panellakás ára, mint az enyém :) olyan 8 millió környékén van. A falak még ugyan állnak, de igencsak felújítandó állapotban van a ház. Az, hogy a lakást felújítani nincs pénzem azt már meg sem említem. És akkor még fizessek havi szinten x ezer forintot? Hogy biztos ne tudjam felújítani...? Azt számolgattuk, hogy kábé annyit kell fizetni, mint a lakásbiztosítás. Akkor azt mondjuk le...?
Eddig Fidesz párti voltam, de ezek mást se hajtogatnak, mint hogy ez szar az szar. Mondjon le mindenki, ahelyett, hogy összefognának és támogatnák a programot, vagy BÁRMIT, hamár egyszer az adófizetők pénzéből élnek.
Elég jól hangzik, de ez egy kamu tett. Ugyanis Valószínűleg az MSZP -s képviselők egy konstruktív bizalmatlansági idítványt fognak terjeszteni az OGY elé, amelyben meg kell nevezniük az utódot. AKi ugyebár MSZP-s lesz. Vagyis minden marad a régiben csak a csöbörből bekerülünk a vödörbe. Ha az Országgyűlés nem fogadná el (többségi szavazás) az új Miniszterelnök jelöltet, akkor minden marad a régiben.
Ez az egész akkor volna tisztességes tett, ha Gyurcsány egyenesen az államfőnek jelezné lemondását. Ebben az esetben az államfő jelölne miniszterelnököt, ami ugyan szintén több esélyes dolog, de ez úgysem fog bekövetkezni.
Egyre kevésbé tetszik ez az egész. Még csak 3 hete vagyok, de már undorral gondolok az egészre. Az agyatlanságokra. Meg az egész rendszerre. És még vizsgáznom is kell basszameg. Mi lesz velem? Nem tetszik ez így.
Nem tudom végezni a munkám, mindig függök valakitől.
Elképesztő, hogy állami hivtalban ennyire figyelmen kívül hagyják a nem dohányzók védelméért hozott rendeletet. Munkám során kénytelen vagyok kitenni a lábam a folyosóra, és felháborít, hogy ott dohányoznak és senki nem szól rájuk. De még ha a dohányzó helységet használnák is: az egy ablaktalan helyiség, amely a folyósóra nyílik, és persze nyitva is van az ajtaja. Elvileg van tán benne elszívó, de az sosem működik.
Most épp tüdőgyulladásom van, gondolom ez is rátett egy lapáttal.
2 hét után a véleményem az állami szféráról elég lesújtó.
Ha belegondolok, hogy a hivatalokat mindenestül (felszereléssel, és dolgozókkal együtt) a versenyszféra pénzeli.
A versenyszférában dolgozók spórolnak mindennel ahhoz , hogy nyereség legyen. Az állami szférában dolgozók nem foglalkoznak ilyennel (nekik nem kell spórolni a jólétért- nekik a más spórol meg a jólétükért).
A versenyszférában 8 órát muszáj dolgozni. Az állami szférában elég ha óránként 10 percet dolgozik az ember.
A versenyszférában muszáj, hogy tisztában legyél a piac rezdüléseivel, és a gazdsági folyamatokkal, minden vonatkozásában kívülről-belülről. Az állami szférában dolgozók egész egyszerűen nem látnak túl az íróasztalukon, mitha nem is ebben a világban élnének.
Az állami szférában nem kell, hogy a dolgozó használja az agyát, nem kell kreativitás. Neki csak a törvényeket, rendeleteket, szabályokat, előírásokat kell betartani. Nem kell hogy tervezzen, nem kell rugalmasság, nem kell vadászösztön, semmi...!
DÖBBENETES.
Igen, tudom én választottam. De pontosan azért mert belefáradtam a küzdelembe. Nem akarok gondolkozni, sakkozni, marketinggelni. Belefáradtam a táncba a borotva élén. Olyan munkát akartam ahol nem kell agyalni. Hát itt nem kell.
SOsem értettem például, hogy kiknek gyártódnak "A Celebek". Hát most láttam. És még sok minden más dolgon is ledöbbentem, de nem akarom ragozni. De ezt muszáj volt leírnom.
Hát köztisztviselő lettem. Nagyon nagy dolognak tartom. Mindig úgy godoltam, hogy ők az elit.
Mindenesetre a munka a lényeg. Meg, hogy meg is kapjam a fizetésem érte. Egyelőre helyettesítek egy terhes nőt. Úgyhogy nem csak rajtam múlik, hogy meddig leszek. Vagyis nagyrészt nem rajtam múlik. Mindegy. ez a lehetőség adódott, így ezt léptem. Nem akarok most azon aggódni, hogy mi lesz aztán.
Ma töltöm az utolsó napom a munkahelyen. Nagyon nehéz a szivem, pedig jó helyre kerülök, meg már elegem volt ebből. De azért mégis eltöltöttem itt 6 és fél évet. Úgymond az életem része volt ennyi ideig. Hajjaj.
Legalábbis a gyerek vállalással kapcsolatban. Aki nemet mond az gyáva. Aki igent az meg vakmerő. Valamelyik nap volt a Joshi Bharat műsorában egy csaj. 9 gyereke van. Attól, hogy szereti a gyerekeit még nem biztos, hogy jó anya. Milyen életük van azoknak a gyerekenek? Amikor egynek sem tudja a jövőjét megalapozni akkor miért vállal még egyet, és még egyet, és így tovább? Örül, ha enni tud adni nekik, meg van ruhájuk a szeretet szolgálattól?
Mi meg még a kettőt sem mertük vállalni. Mert nem akartuk, hogy csak a túlélésről szóljon minden nap. Nélkülöztem már eleget az életemben, és nagyon rossz, ha az ember mindig a "nincs miből" falába ütközik.
Persze, mindenki megérti a döntésünk, de azért szomorú, hogy nemet kellett mondanunk egy csodára. Azt hiszem a lelkiismeret furdalásom sosem fog eltünni, hiába vannak észérveim a döntés mellett. Sajnálom. Sajnálom, hogy becsaptam a magzatom. Hogy biztonságot adtam neki, aztán meggyilkoltattam. A saját anyja fordult ellene, az akinek védenie kellett volna minden áron. Nagyon sajnálom. Nagyon.
December 17. óta tele vagyok feszültséggel. Annyira szerettem volna úgy igazán kisírni magam, de egyszerűen nem jön ki. Azt hittem majd az abortusz után sikerül. De nem.
Amikor a nagy házalakítást nézem akkor mindig el fog az érzelem hullám, és könnyezek is de nem tud úgy megindulni azzal kapcsolatban ami miatt tényleg kellene.
Még amikor a gyerekem foga karácsonykor kitört akkor sem, pedig az egy jó nagy lapát volt az érzelmekre.
Erősebb vagyok annál, hogy magamat sajnálni tudjam. Ha ezt nézzük ez jó. Mert nem roskadok össze, hanem megyek tovább a rám kiszabott úton -érhet bármi. hm.
Túl vagyok rajta. Megszünt az állandó stressz. Reggel mentem be, este már jöhettem haza. Eszméletlen, hogy mennyit kellett a papirokkal ide-oda rohangálni. Reggel felvételi iroda, aláírni ezt azt, utána ambulancia: aláírni ezt azt utána vissza felvételi iroda- aláírni ezt azt, persze mindig sorban állni várni, utána, fel az osztályra újabb papirok, aláírni, többek közt hogy beszéltem az anesztessel (?), válaszolgatni. Kérdezem: mikor beszélhetek az anesztessel? Azzal nem fog. Akkor kinek tegyem fel a kérdésem az altatással kapcsolatban? - majd az orvosnak., végre megmutatták a szobám. 3 ágy, 3 sorstárs. 2 szekrény. 2 vállfa, próbálkozásom után, hogy felrakjam az egyikre az én kabátom is már csak 1 vállfa.
Ja, amúgy senki nem mond semmit. Az egyik ápolónőt kaptam el, hogy akkor miként is fog ez időben zajlani. A beavatkozásról magáról egyetlen orvos sem tájékoztatott december 17. óta, csupán a családvédelminél a védőnő.
Ápolónő szerint állítólag délelött lezajlik és 6 óra elteltével mehetünk haza. Szerintem muszáj is aznap, mivel minden napra be van táblázva legalább 3 terhesség megszakítás, és kell az ágy. Várunk idegeskedünk. 1/2 10kor Bejön egy ápolónő, hogy helyzet van lányok. Már azt hisszük kezdődik, de nem: Le kell menni a szülőszobára, hogy felvegyenek bennünket. (tulajdonképp negyedjére..vagy ötödjére..?) Szóval elindulunk, jön még egy csaj neki is hasonló ügye van. Szülőszobán nagy darab zöldruhás unott képű nő. Próbáljuk határozottan elmondani , hogy kit keresünk,( persze nem úgy hívják), int és kummant valamit. Mi meg megyünk arra, amerre mutatott, ott megint eldaráljuk a kimondhatatlan nevet, a nagydarab meg kiabál, hogy "mondtam, hogy itt van a kezelőben!!" Érdekes, mert ezt senki nem halotta, amúgy meg "kezelő" kiírás sehol sincs. Bemegyünk, kiküld az orvos, hogy hol várjunk, de onnan meg elküldenek bennünket, mert az már a szülőszobához tartozik ott nem lehetünk. Akkor vissza. Állunk, várunk, szék nincs. A derekam már sajog. Egy másik csaj el kezd mászkálni, mert neki meg lemegy a vérnyomása ha sokáig kell állnia. Végre bemegy az első. Iszonyatos sokáig van bent. írógép kopogása hallatszik. Közben jön egy nagyhasú terhes nő. Az is beáll a sorba, leülni ő se tud. Bemegyek válaszolgatok, kérdezek az altatással kapcsolatban, de ez az orvos nem tud válaszolni, majd akkor kérdezzem, ha bent leszek a műtőben. Vége, felvonulunk. Várunk. Délelött 11kor még csak az ideg esz bennünket, nem tudunk semmit. 1/2 12kor még mindig nem szólnak, de kérdésemre elmondja az ápolónő, hogy nincs orvos aki feljöjjön megcsinálni. majd ha vége lesz egy műtétnek, akkor, de azt nem lehet tudni mikor. Már feladtam, hogy ma haza mehetek. 3/4 12kor jönnek, hogy menjünk pisilni. Mert mindjárt kezdődik. AMint indulnánk wc-re jön az ápolónő, ki az első? és már fogja is az egyik anyát és viszi. Mi meg kiülünk a padra várunk a sorunkra. 11:50kor lépett be az első. 12:09kor már tolják ki. Persze nem engem szólítanak következőnek - szóval én leszek az uccsó. De legalább már körülbelül tudom, hogy mikor történik, amire már 3 hete várok. Végre sorra kerülök. Jó magasan van a műtő asztal. Izzadt lábakat fel az égbe, hálóing a derékra. Feküdjön le! Jó, de kérdezhetek elötte? Na, gondolták- ez meg mit akadékoskodik. Mit akar? Elmondom, mi történt máskor altatás után- flegma válasz- az nem az altatástól van. Ennyi. Akkor majd kiderül. Lyukas kendő a puncimra. Tű a kézfejbe. maszk. Jó sokáig semmi. Aztán egy hang: "A nyakamba kéne kapaszkodni": szemem csukva kapaszkodom, ez már a beteghordó, hálát érzek, hogy veszi a fáradtságot és az ágyba rak, holott ez a dolga, de azért kómában megköszönöm ,és még mindig csukott szemmel megkérdezem, hogy mennyi az idő. Megmondja, de fél perccel később már nem tudom ,hogy 13:05-öt vagy 14:05-öt mondott. mIndegy. Félálomban fekszem. Kicsit fájdogál a hasam. Párna nincs. Az időt továbbra sem tudom. SZobatársaim már éberebbek és türelmetlenebbek. 3 órakor kimegy egy férj megkérdezni, hogy ihatunk, ehetünk-e már, fel lehet e kelni. El feledkezdtek rólunk. Étel az éjjeliszekrényen. Répa leves, meg répafőzelék. Pont mint nyúléknál. Meg egy gesztenyés torta szelet. Azért eszek mindenből, mert tudom hogy szükségem van rá, még ha nem is vagyok éhes. Amikor eljutunk adig, hogy na mot már fel kellene kellni, wcre menni, meg tusolni meg hasonlók, visszatartanak, hogy jön a vizit. Vége a vizitnek. Indulnánk, de megint jön egy ápoló, hogy le kell menni megint a szülőszobára (3 óra telt el a mütétem óta) mert megvizsgálnak. És ne menjünk sehova. Úgy csatakosan ahogy vagyunk induljunk, mert most érnek rá. A szülőszobán, most félájultan megint ácsorgunk. Minek szék? Az orvos benyúl megnyomkod fáj, mint állat, gondolom, mert pisilni se volt idő, meg kifolyatni a vért, úgyhogy a húgyhólyag nyomta a méhem, és egy nagy adag vér kibluggyant. Az UH nem mutat semmit, nekem legalábbis nem mond semmit a doki. A hálóingemen hatalmas vértócsa, hozzátapad a bőrömhöz. Remélem a köntösöm, nem lesz olyan. Vissza az osztályra. Megbeszéljük az ápolónővel, hogy 6 órakor elmehetünk. Úgy néz ki túl vagyunk mindenen. ELőveszem a könyvem és olvasok. Felajánlják, hogy menjünk ki vacsorázni, de a kenyér, és akármilyen felvágott nem igazán kelt vágyat. 3/4 6kor elkezdünk öltözni. Hatkor már mehetünk is. Hogy mikor kell jönni a kontrollra azt senki nem mondja. Zárójelentésen: "megbeszéltek szerint" Most se tudom.
3 vagy 4 másik csaj most is épp ezeken megy keresztül a női klinikán. Remélem többet nem esik meg ilyen velem.
Sajnálom, hogy kioltottam egy életet, de az embernek nagyon sok mindenről le kell mondania amit szeretne, mert nem engedheti meg magának.
Érv: Közös kapocs, testvér, nagyobb család
Ellenérv: Kevés hely- leendő nyomorgás, drasztikusan kevesebb bevétel. egészségügyi problémák, kiszolgáltatottság
Gyanús volt, hogy a mellfeszülésem nem akar elmúlni. Kb 4 napja kellett volna megjönnie. Hajnalban pisiléskor csináltam egy tesztet. Hát nem kellett várni az eredményre. Ez volt 1/2 4kor. Mondtam szivinek. Én utánna nem aludtam, az idegtől hasmenésem is lett. Persze SZivi egyből hárít, hogy én sosem akartam gyereket, nem kell ezen gondolkodni. Nem is akartam bazd meg, de most még is van! És nem miattam.
A havi 5 szexért nem fizetek ezreket tablettáért, ráadásul naponta foglakozni kell vele. Ha elfelejtem bevenni, akkor meg úgyis mindig ugyanott vagyunk. Neki az óvszer nem jó. A hüvelytabletta is zavarja. A pesszárium macera, a spirál drága, és bizarr. Így maradt a naptár, meg a megszakítás. Hát ez lett a vége.
AZ ultrahang még nem lát szívhangot, így addig nem lehet megszakítani. Ezt a baromságot! Gyógyszeres terhesség megszakítás nincs, csak terv volt. Magyarországon nem lehet. Pedig az interneten még mindig ezt találtam. Azért is mentem el egyből, hogy ne kelljen drasztikus módon. Szóval más örülne ilyen karácsonyi ajándéknak, én nem tudok. Januárban lehet megcsinálni.
Fizetést még mindig nem kaptam. Új munka sincs még. Nem is tudom hogy keressek így nyugodtan munkát. Sokkotkaptam.
Van egy nemzetközi francia játék honlap, ahol a játékokon gyüjtött pontokat be lehet váltani ajándékokra. Mi az utóbbi pár hónapban kaptunk:
-irodai készlet gyerekeknek (mini tűzőgép, lyukasztó, toll, celluxtépő, stb)
-elektonikus dobókocka- nagyon cool
-strandtáska
-légfrissítő (meglepően sokáig tart az illata)
-eletronikus sudoku(profi)
itt lehet regisztrálni:
http://www.prizee.com/?refer=Verified
Ha valaki fizet játék csomagra, akkor az több mindent és gyorsabban kaphat. MI nem fizettünk egy centet sem. De azt hiszem nem panaszkodhatunk. Több mindent, kaptam volna, de amikor nyaraltunk nem tudtam sorba állni- ha kiválasztasz egy ajándékot akkor van rá lehetőséged, hogy sorba állj érte. Szóval amikor nyaraltunk megkértem öcsémet, hogy 3 napig jelentkezzen be a nevemben, de elfelejtette, így kiestünk a sorból a kulcstartóért, meg a spec számológépért. Úgyhogy kezdhettem elölről.
Tanulságos történet
Béla 5 éve fizeti a az új kamionjára a cascot. Sajnos külföldön baleset érte, természet okozta a sérülést. Emberi mulasztás, ilyesmi nem történt. Az autót külföldön meg kellett javítatni, hogy haza lehessen hozni. Itthon további javítások vártak az autóra. A teljes költség számlákkal igazolva 800.000,-Ft lett. (kb 550.000,- Ft anyagi költségszámla és 250.000,-Ft munkadíj) A termelésből való kiesés nincs benne. Az még sok-sok 100.000,-Ft.
A casco UNIQA. Az Uniqua több hónapig ült az ügyön mivel a külföldi számlákat hivatalosan lefordítatta.
Több hónap után a 800.000,-Ft-ból az ügyfél számlájára 19.325,-Ft kifizetendő összeget állapított meg.
Ugyanis az 5 éves autó az uniqa szerint annyira elavult, hogy roncstelepre való. Az 550.000,-Ft anyagi ráfordításra 450.000,-Ft avulást számolt. Ez 80% avulás!! 5 év alatt?!
A fenmaradó különbözet 300.000,-Ft pedig önrész.
Ne köss cascot! Esetleg az első évre. Utánna felesleges.
Ha valaki még nem tudná, a zseniális Delhusa Gjon kiplakátolta Pákó pólójára a telefonszámát.
30 9410169, szerintem csak addig élt ameddig le nem tiltotta :D hahaha
A plasztikai sebészet reklámjait betiltanám. Nyiltan azt állítja, hogy nem vagy tökéletes. Ez degradáló, és egy érzelmileg labilis embert a folyamatos fusztráció megbetegíthet. A neten mindenhol azt nyomják a képembe, hogy én nem vagyok tökéletes, mert aki tökéletes, annak nagy a melle, nincsennek szörszálai, izmos a feneke, nincs rajta zsírpárna, ja és ráncai sincsenek.
Vannak dolgok, amikről hiába tudjuk, hogy nem igaz, ha folyamatosan azt nyomatják, egyre bátrabban, szemtelenebbül, és egyre többen, akkor hajlamosak vagyunk elhinni. Lásd a nácizmus térhódítás a múltszázad első felében Németországban.
Itt szeretném megjegyezni botox ellenreklámként Sütő Enikő felfújt arcát. Szörnyen néz ki. Ő ama egyik szerencsétlen, aki elhitte a butítást és majmot csinált magából. Nem tudom szebben fogalmazni. Röhej, hogy mire rá lehet venni az embereket.
Október 31-én épp a nagybevásárlást pakolom be a hűtőbe amikor csengetnek. Azt hittem Szivi az a második adag szatyorral. Kinyitom, senki. Változtattam a látószögön, és megláttam alant két beöltözött minifigurát.
Aszongya:
-CSOKIT VAGY CSALUNK!
-Mi van??
-Csokit vagy csalunk!!
- Nincs csokink.
- Nem baj, bármilyen édesség jó..
. NA HÚZZÁL MERT CSAPUNK!!!
Mi a fene?? Ez nem a junájtid stéjc! Ki a fene biztatja Magyarországon a gyerekeket egy amerikai népszokásra. Meg van buggyanva az ilyen szülő, vagy nevelő. De utálom az ilyet. Akinek ennyi esze van az menjen ki a junájtid stéjcbe húsvétkor, csengessen be egy házhoz és egy nagy vödör vizet zúdítson a háziasszony nyakába. - MIvel ez ugye húsvéti népszokás-Amit kap viszonzásul azt érdemli.
Az jutott eszembe, hogy lehet, hogy annak jobb, aki nem látja a fától az erdőt. Az mindig csak a fával foglakozik. Néha elé kerül egy újabb fa. Teszvesz egy darabig, aztán valahogy kikerüli. Nincs tudatában, hogy egy fa az csak egy fa, és nem tudja mi az hogy erdő.
"Boldogok a tudatlanok"
A fiatalok úgy néznek az öregekre, mintha azok egy másik bolygóról jöttek volna, aztán mire feleszmélnek a bambulásból, azt veszik észre, hogy már rájuk is úgy néznek, mintha egy másik bolygóról jöttek volna.
Ha elkezdenék magyarázni, hogy semmi sem új, és eredeti, nem hinnék el, hiszen Ők sem hitték volna el rövid idővel ezelött. Az idő is relatív. A fiatal sajnálja az öreget, és pökhendi, az öreg mosolyog a fiatalon: "Boldogok a tudatlanok."
Tegnap elvittük a cicát végre valahára az állati dokihoz. A füle miatt. Ugyanis rühes.- Amit én szakszerűen már júliusban megállapítottam. De nem volt egyszerű lelkileg ráhangolódni az elvitelre. Kihez? mikor? hogyan? Én izgultam a macska helyett. Szóval elkábították, a fültisztításhoz, ami nem volt elég, így el kellett altatni, és a doki felajánlotta, hogy ha már úgyis alszik akkor ki is heréli egy füst alatt, ha kívánjuk. Persze, mi is úgy gondoltuk, hogy legyünk túl rajta mi is , meg Sylvester is. Amíg vártunk nézegettük az árakat, hát alap vizsgálat 4750,- kutya is, meg macska is. Erre jönnek még a szorzók az egyebekre. Ahogy számolgattam, mondom Szivinek, hogy szerintem ez 20 ezer meglesz. Azt mondta, ha neki adnak 20ezret, akkor saját kezüleg levágja a saját golyóit. Végül 22000,-lett fülcseppel, és féregírtóval együtt. Szivi golyói megmaradtak.
Most naponta 3x cseppenteni kell a fülébe. Hát nem egyszerű. Ráadásul, nem elég folyós a fülcsepp állaga. Hát reméljük renbe jön. Egy hónap múlva újra kap. Valamit. De hiába mondott el 5x mindent -semmire sem emlékszem. Az biztos, hogy mindenféle védőoltást rá akar erőszakolni. AMit én feleslegesnek tartok, ugyanis, szobacica. Ami benne van "kór", azt is még az alomból hozta.
Teli volt reggel féreggel a kakija. Én ilyet még életemben nem láttam, csak hallottam. Kiakasztó. Gusztustalan. Nem a kaki, mert az természetes, hanem ezek a fehér elég vastag tekergőző izék. Élettelenek voltak, de akkor is. Boá!
ami a szó szoros értelmében tükör. 3éve, amióta az új lakásba költöztünk nincs állótükör. Ha meg akarom nézni, hogy áll a lábamon a cipő, a seggemen a nadrág, a mellemen a bikinifelső, akkor a kád szélén kell tornamutatványokat végeznem. Tegnap vettema a praktikerben egy 40x100cm-es tükröt, amit kétoldalú ragasztóvala beépített szekrényhez ragasztottunk. Kis dolog az emberiségnek, de nagy dolog nekem. :)
Meglepődve láttam, hogy jobb benne az alakom, mint a borotválkozó tükörben. Lehet soványít :DD
Egyébként nem egyszerű még iylen egyszerű tükör vétele sem. Régebben a Baumax-ba mentünk venni, de az ár-érték aránnyal nem voltam elégedett. Máskor az OBI-ba. Ott meg nem volt olyan, aminek nincs akasztó a hátulján. De ezt a tényt annyira bunkó módon adta elő az osztályon dolgozó, hogy csak lestem. Azóta is gyakran eszembe jutnak a "narancssérga ruhás" emberek, amikor a tv-reklámot látom. Szóval iszonyat.
A praktikerbe azért nem szívesen jön Szivi, mert a hitelkártyájával egyszer volt egy macerás esetünk. Szóval egyedül mentem be. 2perc alatt megtaláltam, amire szükségem volt, normális áron 4600-4700,-Ft, és az osztályon dolgozó nagyon, nagyon rendes és segítőkész volt, a ragasztó témában is.
Sikerült a teszveszen újra kincsre lelnem. Azt hiszem mondhatom, hogy évek óta nem találom azt a típusú őszi cipőt, amilyen nekem kell. EGy kaptafára készül minden mindenhol. Aki nem akar trendin öltözni, annak nem árulnak cipőt, csak kiakasztóan bénát. Én például ki nem állom, a vékonysarkú topánokat, amiket 1hét után vagy sarkaltatni kell,vagy kidobni. Viszont a lapos sarkú, meg nem az én stílusom. A kettő közt meg ami kapható az bumfordi. Egy őszi cipő ne legyen nyitott, mert így is mindig meg vagyok fázva, és nem árt ha zoknira is fel lehet húzni. Na szóval ilyen cipőt évek óta nem találok. Na jó- tegyük hozzá, hogy az ötszámjegyű áron áruló üzleteket csak futtában szoktam nézni, ugyanis iszonyatos nagy pofátlanságnak tartom. Szó, mi szó: A teszveszen tök véletlen futottam bele. Ráadásul a képen mégcsak nem is nézett ki olyan jól mint a valóságban. De ez még semmi, miután megnyertem az aukciót, az eladó annyira korrekt volt, hogy mivel talált rajta még hibát odaadta még olcsóbban. A cipő nem zsírúj, de úgy néz ki. Nagyon örülök. Alig vártam, hogy hazaérjek a postáról, és felpróbáljam, azóta le sem vettem.:)
Tudtam, hogy egy nagy cégnél, mint a Jysk pörög a pénz, jó a forgalma. De tegnap óta állandóan azon kattog az agyam, amit közvetlen kedvességgel megosztottak velem.
Egyetlen üzletről van szó.: Gyakran, már a nyitás utáni első órában eléri a forgalom az egy millió forintot....!
A kis cégek meg a 10 ezres nagyságrendű problémás tartozásokkal küszködnek. És a fent említett üzlet körülbelül 10 alkalmazottal dolgozik. Az áruk nagy része nem magyar. A tulajdonos nem magyar. AZ embernek sírni támad kedve. És hány Jysk van, meg Cora, meg Aldi, meg Lidl, meg Tesco, és még sorolhatnám...
És akkor azt mondják, hogy munkahelyek teremtődnek magyarországon a külföldi beruházások által! Van egy állateledel és felszerelési üzlet mellettünk. Ha a napi forgalma eléri a 10 ezer forintot, akkor jó napot zár.
Próbáltam számológéppel kiszámolni a hosszabb távú forgalmakat, de a számológépem kiakadt.
Hát nem volt hosszú, de több nem is kellett. Csináltunk mindenfélét. VOltunk mindenfele.
Első nap. Elmentünk enni a Zabaligetbe. Hát... Nem mondom, hogy hatalmas adag kis pénzért, de tiszta, rendes hely. Később lesétáltunk az abaligeti tóhoz. Állítólag ott fürdeni is lehet, de nem sokan vállalkoznak rá. Két tó van egymás mellett. EGyik a horgász tó. A másik meg csónakázó, illetve le van választva egy kis rész fürdésre. Szóval ami nem horgásztó az dugig van hallal, de úgy hogy akár kézzel is lehet fogni. Szóval pancsolási, úszási célal sétáltunk le (én nem), de olyan koszos volt, hogy nem engedtem a fiam bele. Úgyhogy leültünk sörözni, meg nagyon jót csocsóztunk. Pár üveg sör után megjött a hangulat, és a víz is kitisztult (nem tudom mitől), beleegedtema gyereket is. Szivi is úszott. Jó hal szagú lett. Otthon együtt tusoltunk. Leszoptam.
Második nap. Be kellett vásárolni. Így bementünk Pécsre. De én szerettem vona eg ykcisit málékodni a belvárosban, ezért egy fizetős parkolóban fizettünk 1 óra 10percet, és elindultunk. Láttam kis csodákat. Azt hiszem a jannus Pannoniusz utcában (vagy Egyetem utca? - csak azt jegyeztem meg, hogy a Monopolyban is van ilyen :)) Van egy pár lakat sarok (2) Hát az valami szuper! Lakatok egymás hegyén hátán, minden féle típusú, és méretű, némelyiken szerelmesek neve is. Fantasztikus!!!! Látunk Cadillac kiállítást is, persze véletlen vettük észre. Fagyira már nem maradt idő, mert rohantunk vissza, épp perce pontosan értünk a parkolóba. Ha több pénzt dobunk be, tovább málékodhattunk volna. Aztán elmetünk A LIDL-be (a tesco-ból kifordultunk, mert nem volt szőlő!!!) A 66-os útról Orfű- Abaliget irányába térkép nélkül nem lehet eljutni, ugyanis nincs kitáblázva!! EZen totál kiakadtunk már az első nap. SZóval hazaérve bepácoltama grillezni való húsokat. Aztán elmentünk az abaligeti barlangba, ami nem cseppkő barlang, csak az 50-es években kicsit fellengzősen annak kiáltották ki. Kellemes volt. De most sem értem miért nem lehetett fényképezni.Hazaérve grillezéshez készültünk, csakhogy gyújtó folyadékot elfelejtettünk venni. Tegyem hozzá gyorsan életünkben most próbálkoztunk grillezni először. Szóval volt ott egy kis folyadék, de nem túl sok. Össze is vesztünk, mert nem akart izzani a szén, pedig én már dobáltam a tűzre papirt, fát, csak hogy el ne aludjon. Végül csak meg sültek a husik, igaz az első darab kapásból a pernyés szénre pottyant. Grilleztünk még hagymát, meg paradicsomot, és csináltam finom krumplipürét. Ja ittunk sört ( a LIDL-ben egy egész nagy kartont vettünk:) Meg társasoztunk. Gaztdákodj okosan. ELég béna.
Harmadik nap. Elmentünk Orfűre a Kis-tó strandra. A fiam jól elsarazgatott. Nincs kiépítve a strand, lángoson kívül nincs semmi ehető, az is szar. Vettünk grill gyújtót. Utána Szivi behajtott egykörforgalomba visszafele. Bocsika Szögediek vagyunk! Hazaérve, meggrilleztük a maradék husit, meg kolbászt. Meg fóliába csomagolt krumplit sütöttünk. Ettünk, ittunk. Aztán elmetünk horgászni. Azt mondták az abaligeti tóra nem kell horgász engedély. Kiírva sem volt semmi. Fél óra alatt fogtunk 20 halat,de vissza is dobáltunk, mert csak a macska örült volna. 8-kor jött egy fickó, hogy nappalosak, vagy éjszakásak vagyunk. Hoppá. Akkor már gondoltuk, hogy valamit fizetni kellett volna. Csak nem értem miért nem írják ki sehova. Úgyhogy mivel sötét is volt hazaindultunk. Szivi berágott, hogy össze-vissza csomóztam a damilt az úszon. Én nem vártam meg amíg kibogozza, mert közvilágítás híjján az ösvényt a házhoz szerettem volna még a teljes sötétség elött megtalálni. SZedtem ám a lába a fiammal együtt.
Negyedik nap. Ismét Orfű. Előző nap elhagytam a 4000,- forintos napszemcsiemet. Nem tom hol. Csináltam homokvárat, meg homokarcot. Úsztunk, frizbiztünk. Hazajöttünk. Csináltam kukoricás tésztasalátát a maradék grill húshoz és kolbászhoz. SZivivel együtt tusoltunk és ismét. Ekkora az éjszakai alvás már félelemmel töltött el ugyanis iszonyatos kényelmetlen volt az ágy, a paplan kurva nehéz, a párna nagy és lapos. Még ma is fáj a nyakam.
Ötödik nap. Megnéztük az olimpiai vizilabda döntőt, aztán hazajöttünk. Valahol Baja után megálltunk a kukoricás szélén, mert már nagyon kellett pisilnem. A segglyukamba beleállt a kukoricaszár. Azán indultunk.
Itthon. Tesóm vigyázott a cicára, úgyhogy minden családtagnak hoztam egy kis ajándékot. Mindenki örült a különlegességeknek. Tesóm a macska alomból, csak a kakit szedte ki, valamiért úgy gondolta, hogy a pisi nem számit ... SZegény cica. Siettünk haza, a retikülöm otthagytam náluk, tesóm meg elfelejtette a cica tálját visszaadni, úgyogy Szivinek vissza kellett menni. Csomagokkal megpakolva jövök a házhoz és ahogy benézek a kerékpár tárolóba látom hogy a biciklimnek, meg a gyerek biciklijének hült helye. Valamelyik köcsög bebaszta hátulra, meg más biciklik tetejére, ez még hagyján, de a gyerek biciklijéről leszedték a villogó szelepsapkákat. Hogy képes valaki egy kisgyerek biciklijéről leszedni??? Nagyon kiakadtam!!! A cicával nem tom mit csinálak de tök koszos volt a háta, lehet zsíros kézzel simogatták. Így a cicát másnap meg is fürdettem. Utána pihe-puha lett :)
Néha ismeretlen férfiakkal álmodom. Azt álmodom, hogy szerelmesek belém. És amikor felébredek nagyon hiányoznak. Olyan érzés, mintha tényleg megtörtént volna amit álmodtam, és a szívem nem akarja tudomásul venni, hogy az a férfi nem létezik, hiszen annyira egy húron pendültünk. Ezeket az álmokat a szeretet hiánnyal tudom csak magyarázni.
Ma éjjel Kabai Lacival álmodta. Igazából azt se tudtam, hogy így hívják, csak rákerestem a neten. hm. Meg volt hülyülve értem. Miért pont ő? Nem vagyok rajongójuk, vagy ilyesmi. Kénytelen kelletlen látom hallom őket, mert nem lehet kikerülni. Nem mondom, lehet hogy előfordult, hogy pontoztam magamban, belevaló csávó, de még a keresztnevét se tudtam eddig. De most vele is úgy érzem, mintha ismernénk egymást. Lehet hasonlít Szivire. Mindenesetre úgy kefélt, mint Szivi :D
Na jó, erről ennyit.
Van egy eladó Heidi Klum rózsaszín kapucnis kardigánom. AKit érdekel megnézheti a teszveszen. 36-os.
Állandóan viszket a fülem, meg a garatom, úgyhogy gondoltam kipróbálom a fülgyertyát. Ekkora hazugságot!
Tudniillik nekem aztán tényleg nincs fülzsírtermelésem. A fülorrgégész is megmondta, hogy ki van száradva. A bal fülembe beraktam a gyertyát, úgy, hogy nem raktam alá kendőt. AMikor már jó darabon leégett megnéztem az eredményt. Teli volt a fülem ilyen sárga valamivel, de hogy az nem fülzsír volt az tuti. Felvágtam a gyertyát az is tele volt.(az ajánlók szerint az is fülzsír) Na most gondoltam, akkor kipróbálom a másik fülemen kendővel. MOst csak a gyertya belső fele lett tele ezzel a sárga szarral. A zsebkendőn semmi. Vagyis, ha a fülemből szívná ki a zsírt, ahogy utána olvastam, akkor azért a fehér kendőn valami nyoma kellett volna hogy legyen, nem? Most megint rákerestem a neten. És állítólag a fülgyertya egy tiszta pohárban is képes fülzsírt produkálni. SZóval jól el lehet vele játszogatni, valószínűleg a vérkeringést is javítja, na de hogy a fülzsirt kiszívja...? Hát ez hazugság. A testgyertyára már nem is mondok semmit.
Hiába halk a Samsung légkondi, nekem még így is hangos, ahhoz, hogy nyugodtan tudjak aludni. FÉlórákat alszok. Persze, ha megy a légkondi, akkor nyitva az összes ajtó, a macska is járkál az ágyon, nagyon édes, meg imádnivaló cukipofa, de felébredek arra is. Meg ha a konyhában ropogtatja a macskaeledelt arra is. Kettőkor leállt a klíma, 1/2 3kor felébredtem kinyitottam az összes ablakot, akkor meg a kinti zaj miatt ébredtem fel. Aztán reggel lett.
Ma jót röhögtem magamban:
Állok a buszmegállóban, elöttem elmegy egy tipitopi csajszi, tűsarkű papucs, nyári kis miniruha, szépen kifestve, és amikor már majdnem elhagyta a buszmegállót klakk- letört az egyik tipitopi papucs sarka. Tőből. Pedig nem kínai pupucs volt. (De jó hogy én lapossarkú szandit vettem a kínaiban) SZegényke tipeghetett vissza haza, lecserélni- de úgy ment, hogy nem is sántított, hanem fél lábbal pipiskedve. Profi volt. Gondolom, rutinos tipitopi papucssarktörő. Hahaha. MIlyen jó érzés, hogy nem csak velünk történhetnek ilyen kellemetlenségek, igaz?
Love, na meg a lóvé